Nyitólap Híreink

A gabonafélékről a gluténről és egyebekről…

Elsőre különösen hangozhat, hogy állatorvosként egy alapvetően húsevők takarmányozásáról szóló cikkben miért is írok a gabonafélékről és a gluténről. A gluténnel illetve a glutén allergiával egy korábbi cikkemben már foglalkoztam, sajnos számos kutyát és rengeteg embert ez érint így ez könnyben érthető. Az viszont, hogy miért is kerül arányaiban nagy mennyiségű gabonaféle még a legkiválóbb, kifogásolhatatlan kutya és macska (ragadozó) tápokba arra szeretnék most némileg rávilágítani.

A költői kérdésre a válasz igen egyszerűnek megválaszolható: „mert húsevő társállatainknak szüksége van rá anyagcseréjük során, jó tesz nekik”. A gabona magvak kiváló szénhidrátforrások és feltárt formában a száraz kutyatápokban igen nagy mennyiségben fordulnak elő, száraz kutyatápok (feltárt keményítő) szénhidráttartalma elérheti az 50 - 60%-ot, míg a nedves kutyatápoké a 20-30%-ot is.

 adultmediumsalmon.jpg

Lássuk, csak mit is eszik egy farkas (Canis lupus lupus), aki a kutya legközelebbi rokona. Egy német cikk szerint, 96%-ban vadon élő kis és közepes kérődzőket, és vaddisznókat, továbbá 3%-ban nyulat zsákmányolnak, a fennmaradó részben meg kérődző háziállatokat. Egy hasonló témájú olasz cikk szerint 89,4 – 95,1%-ban vadon élő kérődzőket és vaddisznókat prédálnak, míg ott csak 8%-ban „loptak el” ember által tartott kiskérődzőket, vagy épp szarvasmarhát. Egy amerikai tanulmány szerint pedig jobbára jávorszarvast és egyéb kisebb erdei kérődzőt prédálnak rendszeresen, a Yellow Stone Park farkasai. Mech; Boitani és munkatárasi azt is leírták 2003-ban, hogy nagy mennyiségben zsákmányolnak és fogyasztanak a farkasok úgymond kiegészítőképp, vagy ha a szükség úgy hozza, mezei és üregi nyulat illetve pockokat, továbbá ellophatják a mások által zsákmányolt dögöt, de ez kevéssé jellemző rájuk.

Szintén Mech és Boitani írták le az az igen fontos tényt, hogy a farkasok a növényevő prédának először mindig a szívét (és tüdejét), máját és a zsigereit fogyasztják el, majd jóval később eszik meg, (esetenként ott is hagyják) a húst (izomzatot) és a csontokat.

Igaz ez egyébként táplálékbőség esetén majdnem minden nagyragadozóra talán a hiénák kivételével, akik jobbára dögevők, vagy csak alkalmanként prédálnak.

A kérődzők zsigereiben nagy mennyiségű emésztésben lévő növényi rész található, lévén ők azzal táplálkoznak. Összetett gyomruk akár 100-150 literes is lehet, bélcsatornájuk több 10 méteres. Emészthetősége, akárcsak a májuké a farkas számára kiváló. Így van ez gyakorlatilag a kutyával is, ezért is van szüksége nagy mennyiségben jól feltárt, különböző technikával emészthetővé tett gabona magvakból származó szénhidrátokra.

A macskák pedig jobbára kisrágcsálókat (egér, pocok, patkány) és kisebb madarakat zsákmányolnak. Ezek a prédák is jobbára növényevő állatok.

Érdekességként mesélném el, hogy Fekete professzorék megalkották 2003-ban az „Egéregység” fogalmát, ami a macskák életfenntartó energiaszükségletéről tanúskodik. 1 „Egéregység” egy átlagos összetételű, 0,16 MJ Metabolizálható Energia tartalmú és 27g-nak felel meg. A macska szükségleteinek ismeretében kiszámítható, hogy 7-10 ilyen egéregységre van egy átlagos felnőtt macskának szüksége a létfenntartáshoz.

 

Mi a szénhidrátok szerepe a kutyák és macskák anyagcseréje során?!

A szénhidrátok gyakorlatilag energiaforrásként hasznosulnak a kutyák és macskák szervezetében. Ugyan a húsevők bizonyos biokémiai folyamataik révén (glükoneogenezis) saját testük fehérjéiből és zsírjaiból tudják fedezni az energiaszükségletüket, de a bevitt szénhidrátok még is csökkentik a fehérjék energiaként történő felhasználását, így jó hatással vannak az állatra. Általánosságban elmondható, hogy a kutya és a macska (kölyök korán kívül) a tejcukrot (laktózt) rosszul emészti, a répacukrot (szacharóz) alig tudják hasznosítani, és a nyers keményítőt is igen csekély módon, mivel az amiláz enzim aktivitásuk is kevés. Ezért a kutya és macskatápokba a szénhidrát mindig valamilyen módon feltárt, az állat számára emészthetővé tett keményítőből származik (gabona magvakból extrudálással, főzéssel, mikronizálsással).

Az eddigieket tekinthetjük, egyfajta hosszabbra nyúlt bevezetésnek, nézzük most meg a másik oldalt, milyen gabonafélék állnak a kutya - és macskatáp – gyárók rendelkezésére, valamint milyen a különböző gabona magvak beltartalma.

A gabonafélék (néhány kivétellel) jobbára a pázsitfűfélék (perjefélék, poaceae) családba tartoznak. A szemtermésükben (gabonamag) az endospermium részben található nagy mennyiségű keményítő, Az endospermiumot az „embriótól” (növény kezdemény, mely gyököcskéből és rügyecskéből áll) egy sziklevél választja el. Mind az „embrióban”, mind az endospermiumban a keményítőn kívül találunk még gabona fehérjét is, melyet gyűjtő néven sikérnek nevezünk. Ennek a növényi eredetű fehérjének egy fontos komponense a glutén. A glutén fehérje, pedig gliadinból és gluteninből áll, ezek adják a gabonaszem száraz anyagra vonatkoztatott összfehérje tartalmának 80%-át.

Fontos az élelmiszeripar számára, mert állítólag a silányabb minőségű kenyérlisztben kevés van belőle, ezért kell hozzáadni adalékanyagokat, mint az állományjavítók. Nyilvánvalóan a takarmányipar is hasznosítja indirekt módon, mivel a gabona magvakban benne van (legnagyobb mennyiségben, a búzában, rozsban, árpában és tritikáléban).

Az a legoptimálisabb, ha jó egy táp beltartalmi értéke, és az alkotói külön-külön is kiváló összetevőkkel bírnak, pl. egy mag nem csak, mint szénhidrátforrás funkcionál, hanem olajtartalma révén hozzájárul a nyers zsírhoz, fehérje tartalma révén pedig a nyers fehérjéhez is illetve vitamin és ásványi anyag tartalmával tovább gazdagítja a tápot. (Vagy a marhamájnak nem csak fehérje tartalma van, de van benne glikogén, zsírok és különféle ásványi anyagok és persze vitaminok is.) Tehát önmagában még nem baj az, (sőt kívánatos is lehet), hogy egy szénhidrát forrásként használt feltárt gabonamagban van glutén, de idegen fehérjéről lévén viszont szó sajnos egyes emberek és kutyák szervezete allergiás rá.

Az ilyen típusú allergia általában hasmenéssel és bőrpanaszokkal jár, ha sikerül diagnosztizálni, tartózkodni kell a továbbiakban glutén tartalmú takarmányoktól kutyánknak Rendelkezésre állanak remek hypoallergén tápok, melyek receptúrája úgy lett kialakítva, hogy olyan szénhidrátforrást tartalmazzon, melyben nincs glutén és ezen felül még komoly hőkezelésnek is kiteszik, hidrolizálják, hogy biztosan ne alergizálhasson be rá háziállatunk.

Erre jó példa az Arion Original tápszériája kutyáknak, melynek minden tagja gluténmenetes összetevőkből készült, szénhidrátforrásként feltárt rízst, burgonyát, borsót, kevés répapépet és némi szőlőmagot használtak.

Ne feledjük, ha bőrpanaszokat, vagy hasmenést tapasztalunk kutyánknál, minden esetben forduljunk állatorvoshoz, mert a tünetek hátterében komoly problémák is állhatnak; ha pedig tápot váltunk mindig fokozatosan vezessük be az új tápot, a régebbi adagját csökkentve egészen addig, amíg már csak az új takarmány van etetve.

Szeressük állatainkat, mert ezt ők feltétel nélkül viszonozzák felénk.

dr. Dobos Attila Balázs

 

Felhasznált irodalom:

(http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1616504704700981)

(http://jn.nutrition.org/content/136/7/1923S.full)

(http://ielc.libguides.com/sdzg/factsheets/graywolf/diet)

(http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1616504711001625)

(Állatorvosi Takarmányozástan és Dietetika (2009, Szerk.: Prof. Dr. Fekete Sándor György))