Nyitólap Híreink

Allergia és Intolerancia, mi a különbség?

Gyakran keverednek az allergia és az érzékenység fogalmai egymással, amikor egy bizonyos takarmány összetevőről beszélünk kutyánk (vagy akár saját magunk) esetén, legyen az egy egyszerű tejcukor (laktóz), répacukor (szacharóz), glutén, vagy akár baromfi eredetű fehérje. Ezekről szeretnék most az alábbiakban írni, egyrészt azért, hogy megmagyarázzam konkrétan mit is jelent maga az, hogy a szervezetben allergiás reakció (túlérzékenység) zajlik, vagy a szervezet intoleráns (érzékeny) valamely bevitt anyaggal szemben, másrészt pedig azért, mert mind két kórkép (allergia és intolerancia) hasonló tünetekkel járhat, mégis el lehet és el kell különíteni őket egymástól.

A kutyák (és az ember) immunrendszere egészen elképesztő, egy hasonlattal élve, úgy működnek, mint egy utópisztikus állam altruista rendfenntartó karhatalmi szervei; akik különböző egységekből állnak (immunsejtek) és szorosan összekapcsolódva egyénenként és csoportonként is különféle hálózatokat alkotva a tökéletes működést szolgálják, védve az egészet (szervezet) a külső - (idegen anyag-antigén) és a belső - (daganatos, vagy fertőzött sejt) ellenségektől illetve a nem várt betolakodóktól (pathogének, kórokozók). A külső idegen anyagok majdnem minden esetben valamilyen fokú immunválaszt indukálnak a szervezetben, ez az immunválasz lehet sejt közvetítette, vagy folyékony közegben ható (humorális). Nekünk emlősöknek megvannak a saját „nagy” nyirokszerveink, pl. a nyirokcsomók, csecsemőmirigy (bizonyos korban), és a csontvelő; illetve diffúz nyirokszöveteink. Továbbá a bőrhöz (SALT), a nyálkahártyákhoz (MALT) és a gyomor - bél traktushoz (GALT) is tartozik saját „kis immunrendszer”, mely a nagy egységes egész része. Kevés kivétellel az immunrendszer valamely képviselője a szervezet majd minden pontján jelen van.

A táplálkozásunk során gyakorlatilag, rengeteg idegen anyagot (táplálék) és pathogén mikróbát viszünk mi emberek és állataink is be a szervezetünkbe. Egészséges esetben a takarmány (vagy táplálék) összetevői hatnak a bél immunrendszerére, és a bevitt kórokozókra; az immunrendszer. Mind a pathogének és a bélbéli immunválasz hat a tápanyagok lebontására, és felszívódására. Ezek a kölcsönhatások lehetnek úgymond mind előnyösek, mind hátrányosak a szervezet számára. Egészséges szervezet esetén a táplálékot (takarmányt) alkotó idegen anyagokat a szervezet nem (vagy csak bizonyos szinten) kezeli antigénként, azaz olyan anyagként mire komoly immunválaszt kellene adni, ezt nevezzük orális toleranciának.

A különféle takarmány összetevőkre a szervezet kórosan reagálhat vele született, vagy szerzett kórképként. Leegyszerűsítve, attól függően, hogy az immunrendszer primer módon részt vesz e, ebben a folyamatban (vagy sem), beszélünk allergiáról, vagy intoleranciáról és ezek altípusairól.

Az Amerikai Acedemy of Allergy, Asthma and Immunology „társaság” deffiníciói szerint.

Táplálkozási (takarmányozási) eredetű allergia (food allergy), vagy más néven táplálkozási eredetű hyperszenzitivitás (túlérzékenység) a szervezet, egy (legtöbbször fehérje természetű) takarmány összetevőre vagy adalékra adott kóros reakciója, amiben bizonyítottan közrejátszik az immunrendszer. Más szavakkal az allergia egy abnormális immunológiai reakció, mely során az állati (és az emberi) szervezet kórosan hangolódik át az egyik takarmány eredetű fehérjére és ezen anyag ismételt szervezetbe jutása esetén immunválaszt (allergiás reakciót) vált ki (Prof. Dr. Fekete S. Gy.). A fent említett orális tolerancia ez esetben nem működik jól, mivel valamely ponton zavart szenvedett. Ennek a legsúlyosabb változata a takarmány (vagy táplálkozási eredetű) anaphylaxia, mely ugyan ritka, de annál komolyabb szisztémás tünetekkel járhat, mint például a sokk (perifériás keringési elégtelenség), fulladás és csalánkiütések. Enyhébb esetekben persze a leggyakoribb tünetek a bőrkiütés és szőrhullás, valamint a hasmenés.

Ezzel szemben táplálék- (takarmány-) intoleranciának nevezzük azt az állapotot, mely során az immunrendszer beleszólása nélkül, takarmány összetevőkkel vagy adalékokkal kapcsolatos bizonyos élettani folyamatok (szerzetten, vagy örökletesen, de) rendellenesen zajlanak le. Fekete professzor által szerkesztett könyv szerint: „a takarmányintolerancia reprodukálható, a takarmány valamelyik kémiai összetevőjére visszavezethető dyspepsia (rendellenes emésztés) és diarrhoea (hasmenés) formájában nyilvánul meg”. Vagyis például nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű emésztő enzim egy adott dolog lebontására, e miatt emészthetetlen lesz és kialakít egy sajátos hatást a szervezetben (pl.: hasmenést).

A takarmányintolerancia egyébként tovább osztályozható: takarmány eredetű mérgezésekre (nem klasszikus méreganyagokról van szó, hanem normális takarmány alkotókról); takarmány idioszinkráziára (klasszikus érzékenység, pl.: tejcukorra) és végül, de nem utolsó sorban az is takarmányintoleranciának minősül, ha a szervezet egy adott takarmányalkotót hibásan, „kvázi gyógyszerként” kezel és kóros farmakológiai reakciót alakít ki.

 

Mik a leggyakoribb allergén (tehát kóros immunológiai reakciót kiváltó) takarmány összetevők, és miben találhatók meg ezek (hangsúlyozom, hogy nem minden kutya allergiás ezekre, csupán kevesek és addig nem mondhatjuk ki biztosan a diagnózist, amíg intradermális allergiateszttel, vagy eliminációs diétával be nem bizonyítottuk)?

- csirkék szérum albuminja (pl.: csirkében, és tojásban) - gyakori.

- szarvasmarha eredetű IgG globulin (pl.: tehéntejben, vagy marhahúsban) - közepes gyakoriságú.

- izom eredetű foszfoglükomutáz enzim (pl.: marhahúsban, vagy bárányhúsban)- ritka

- bárány eredetű IgG globulin (pl.: bárány hús) - igen ritka

- különféle 50 és 75 kDa méretű glycoproteinek (pl.: szójabab, tofu, szójaolaj) -közepesen gyakori.

- glutén (pl.: búza, tritikále, rozs, árpa) - ritka.

Általánosan elmondható továbbá, hogy a sertés- és nyúl-húsra, valamint a halra és növények közül a rizsre és kukoricára továbbá a burgonyára igen ritkán (gyakorlatilag nem) alakul ki allergiás reakció (persze élőlényekről lévén szó, soha nincs olyan, hogy 100%, hogy nem, csupán csak nagy valószínűséggel nem).

Intoleranciát figyeltek meg az alábbiakkal szemben kutyában és macskában: hagyma, laktóz (tejcukor), szacharóz (répacukor, kristálycukor), a biogén aminok közül a hisztamin (tenger gyümölcsei, bizonyos kagylók), a koffein és a xylit(ol) (nyírfacukor).

Ha kiderül, alapos diagnosztikai munka, vagy eliminációs diéta után, hogy kutyánk, vagy macskánk allergiás egy adott takarmány összetevőre, vagy intoleráns vele szemben, akkor a továbbiakban legyünk körültekintőek a takarmány választás során és mindig azt (a lehetőleg hypoallergén) tápot válasszuk, amiben az adott komponens(ek) biztosan nem fordulnak elő, és ezt a gyártó szavatolni is tudja. A legtöbb komoly gyártónak van megbízható megoldása ezekre a súlyos takarmányozási problémákra, vegyük például az Ariont, ami kutyáknak kiváló diétás gyógytápokat gyárt, melyek megtalálhatóak mind az Original és mind a H&C tápsorozataikban.

dr. Dobos Attila Balázs

 Allergia-es-Intolerancia.jpg

Felhasznált irodalom:

(Textbook of Veterinary Internal Medicine VIIth ed. (Ed.: Ettinger, Feldman) Vol. I.)

(Állatorvosi Takarmányozástan és Dietetika, II. átdolgozott kiadás (Szerk.: Prof. Dr. Fekete Sándor György))